2026. március 26-án a 13. évfolyam zarándokolni indult Mátraverebély – Szentkútra. A 13. A osztály egy különleges kereszttel indult az utolsó iskolai lelki napra.

A 2026. március 25-én, immár 4. alkalommal megrendezett ÖKO Forradalom a MATE Károly Róbert Campusán, Gyöngyösön, a fenntarthatóságra és környezettudatos szemléletformálásra törekszik. Az eseményen iskolánkból a 9.C és 9.B osztályok vettek részt az élményalapú, gyakorlatias oktatásban a délelőtt folyamán a 80 csoport és 20 iskola egyik meghívottjaként.

Iskolánkban március 17-én rendkívüli lelki napot tartottak a 10. évfolyam számára. A lelki nap különlegessége az volt, hogy egyrészt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatóiból álló Boldog Özséb Színtársulat (BÖSZK) tagjai mutattak be Szatai Dóra rendezésében néhány részletet a híres csíksomlyói passiójátékokból, másrészt, hogy kiosztott füzetekből a diákok is színdarabrészleteket olvastak fel és közösen énekeltek a szereplőkkel. A közös előadást Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész, a színtársulat alapító-vezetője vezette. Az előadások a színpadon hiteles lelkiséget nyújtottak, egészen átélhetővé tették Jézus Krisztus életének eseményeit, az emberiség megváltásának hittitkait.

A nagyböjti időszakban évfolyamonként rendeztük meg a lelki napokat, változatos programokkal. Az érettségi előtt álló diákok a Passió című filmet nézték meg rövid bevezető után, majd a Ferences templomban zárták a napot közös imával és elmélkedéssel.

Március 27-én a Teremtésvédelem napját ünnepeltük, amelyhez kapcsolódva – a Víz világnapjának üzenetét is szem előtt tartva – különleges kiállítást rendezett a 9.G osztály.

Március 31-én ellátogattunk a Magyar Tudományos Akadémia 200 év kincsei című kiállítására, ahol megismerkedtünk az Akadémia történetének kezdetével és fejlődésével. A tárlat bemutatta, hogyan jött létre Széchenyi István kezdeményezésére az intézmény, amely a magyar tudományos élet központjává vált.

Az Egyesült Királyság kultúrája címmel került sor egy sokszínű országismereti vetélkedőre 2026. március 31-én, kedden, az angol munkaközösség szervezésében. A versenyzők az Egyesült Királyság ismert zenészei által előadott dalok felismerésével, híresebb filmekkel, az országok jelképeivel, hagyományaival, földrajzával és mozgalmas történelmével kapcsolatos feladatokat kaptak, melyekre előzetesen kellett felkészülni.

Március elején, miközben angolórán a panaszlevél formai és tartalmi jellemzőit tanultuk, észrevettünk a tankönyvben egy hibát: a helyes válasz helyett a rossz válasz volt megadva a digitális ellenőrző alapján. Igaz, már ezelőtt is észleltünk apróbb hibákat, de ekkor jutott angoltanárnőnk eszébe, hogy írjunk egy levelet a kiadónak, hogy értesítsük őket a hibákról. Úgy gondolta, ez egy életszerű módja a hivatalos e-mail írás gyakorlásának.

Az osztályfőnöki munkaközösség kezdeményezésére április 22-én az Addikt című előadáson vehetett részt a tanári kar egy része. A Magyar Színházban március 27-én bemutatott darab azt ígérte, hogy „Nem lesz olyan néző, aki azt érezné, hogy nem tud valahol kapcsolódni a történethez.”

Emlékeztek még az első napra, amikor beléptetek az ajtón? Akkor még bizonytalanok voltatok, mint a kirepülni készülő fiókák, akik nem tudják, hol kezdődik az ég – csak érzik, hogy egyszer el kell majd rugaszkodni a biztos ágról.

Kedves 13.D! Kedves Gépészek! Ha most egy gépelem-szerelési útmutatót kellene írnom hozzátok, valószínűleg azzal kezdeném: „Vigyázat! A szerkezet kiszámíthatatlan, néha zajos, de a teherbírása páratlan.”

Öt évvel ezelőtt vágott bele ez a közösség a közös útba, amely során a kisfiúkból céltudatos, erejük teljében lévő fiatalemberek váltak. Osztályfőnökként büszkeséggel tölt el a fejlődésük: nemcsak fizikailag, a sport iránti elkötelezettségükben nőttek meg, hanem lélekben és összetartásban is példát mutattak.

Egy műalkotás margójára. – Egy magyaros osztályfőnök hajlamos azt hinni, hogy amit tesz, az nem pusztán munka, hanem lassan kibomló műalkotás. Hogy a szavak, a beszélgetések, a közös csendek és nevetések mind-mind vonások egy készülő képen. Lehet, hogy ez elfogultság. De ma ezt az elfogultságot vállalom.

Kedves kollégám mondta egyszer: „Minden rosszban az a jó, és minden jóban az a rossz, hogy egyszer vége lesz.” Most itt állok, első osztályom tablóképét nézegetve és emlékezem. Visszagondolok az első veletek töltött szakmai órákra, amikor a villamos áram fogalmával ismerkedtünk, az első gyakorlati foglalkozásokra, amikor megtanultuk, hogyan kell megfogni a forrasztópákát. Öt év telt el azóta, öt év óta jöttök velem, és már csak hetek választanak el Benneteket attól, hogy bizonyítvánnyal is igazolni tudjátok, elektronikai szakemberek lettetek.