Búcsúzom a 12.A osztálytól, akikről elmondható, hogy az iskola egyik legösszetartóbb közössége és legvidámabb osztálya volt. A titkunk egészen egyszerűen csupán annyi volt, hogy szerettünk együtt lenni, legyen szó kirándulásról, színházlátogatásról, digitális detoxról, főzésről, palacsintasütésről, hajnalig tartó beszélgetésekről, vagy Az ember tragédiája feldolgozásáról. Számos formáját megtaláltuk a közös létezésnek. Tudtunk és akartunk együttműködni, sok-sok gesztust gyakoroltunk egymás felé. Ez a maroknyivá zsugorodott számú osztály emberség tekintetében mindig dicséretesre vizsgázott. Vizsga, megpróbáltatás pedig volt elég a 4 év alatt.