Ezek az egyszerű mondatok nagy erővel hatottak ránk egy bő két és fél órás tantermi színházpedagógiai foglalkozás után, amelyen a 10. B és a 11. D vett részt. A CSIP program a debreceni Csokonai Nemzeti Színház ifjúsági színháznevelési programja, amelynek egyik legkomolyabb előadásán, a Kimondhatatlan címűn vettünk részt.
Nagyon megterhelő, tragikus és aktuális a családon belüli erőszak kérdése. Megterhelő végignézni, hogy életük zsákutcájába jutott felnőttek verbális és fizikai manipulációval és terrorral okoznak gyógyíthatatlan sebeket gyermekeik lelkében, egyben jövőjében. Tragikus a tehetetlenség és a kiszolgáltatottság érzése, amelyet átélünk a két történetbeli lány sorsában, megvizsgálunk döntési helyzeteket, érzelmi állapotokat, tárgyakban fogalmazzuk meg a szereplők viszonyát, keressük a megoldási lehetőséget – és közben mindenki figyelheti magán, melyik mondat, melyik szituáció szólítja meg őt a legjobban.
Ahogyan egyre mélyebbre merülünk szereplőink sorsába, egyre hálásabbak vagyunk a két ragyogó tehetségű színésznőnek, Nagy Kirának és Wessely Zsófiának, hogy sokadjára változnak át a program során, és végig hitelesek minden szerepükben. Gemza Melinda narrátorként, a foglalkozás irányítójaként juttat el bennünket egy lehetséges pozitív végkifejlethez.
Az interaktív színházi foglalkozás nagy esély a közös gondolkodásra, a tudatosításra, az empátia fejlesztésére. Így lehet az, hogy a címben idézett mondatok megszenvedett bölcsessége elkísérhet bennünket a két lány, illetve a köztünk élő bántalmazott családtagok sorsának megértéséhez is.
Ludányiné Prém Judi