DIÁKNAP 2021/2022: A 10. B Budapesten

Az osztálykirándulás ünnep. Még nem akkor érezzük ezt, amikor szervezkedünk, és nem tetszik mindenkinek a program; nem akkor, amikor mindennap azon izgulunk, nehogy valaki beteg legyen. De aztán felszállunk a buszra, és kezdődik a kaland.

És csak ámulunk, milyen hatalmas a Bazilika, milyen átgondolt és fényűző a díszítése, bámuljuk a 42 különféle márványt és követ, a Szent Jobb neogótikus ereklyetartóját, megpróbáljuk elképzelni az orgona 5-10 méteres sípjait és legkisebb, 6 milliméteres sípját, és azt is  megpróbáljuk elképzelni, hogy milyen lehetne ebben a térben egy Bottyán-mise. Persze furcsán néznek ránk a látogatók, amikor az idegenvezetőnk ajánlatára fel-alá sétálunk a Megfeszített képe előtt, hogy megfigyeljük, hogyan változik Jézus karja különböző nézőpontokból. A kupolába lifttel vagy lépcsőn lehet feljutni, a sportemberek persze elfogadják a kihívást. De mindannyiunkat meglep a látvány, amikor a belső és a külső kupolaív közé beérünk, és amikor kiérünk a kilátó folyosóra, nagy hatást tesz ránk az előttünk elterülő pesti belváros és a Parlament.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban egy nagyon talpraesett, határozott hölgy fogad bennünket, és rögtön megismerkedünk azzal a nyomdai sajtóval, amelyen a 12 pontot nyomtatták; sőt megtudjuk, miért van rajta sas. A  Petőfi életét bemutató kiállítótérben csoportokban küzdünk azért, hogy kitaláljuk, ki is volt és ki is lehetne ma Petőfi, akit azt hittük, ismerünk. De megtudjuk, hogy elég rossz gyerek volt, meg hogy nem is szegény családból származott, és kiváló modern személyiséget álmodunk neki.

És végre elindulunk a szabadulószobába, Betti fantasztikus kitartással halad a mankóin. Négy csapat – négy szoba: versenyzünk az idővel és egymással, de végül rájövünk, hogy nem ez a lényeg: együtt gondolkodunk, próbálunk rájönni kódokra, cselekre, képekre, és minden kinyíló ajtónál közös a diadal is. Amikor a KFC-nél meg a Mekinél megállunk, már cinkos mosollyal nézünk egymásra: ma mindenki egy kicsit más arcát mutatta, és sokat nevettünk, különleges nap volt osztályközösségünk számára. Szóval tényleg ünneppé vált ez a nap, szép emlékeink között őrizzük majd.

A 10. B ötleteiből írta Ludányiné Prém Judit

Skip to content