Iskolánk története

 
Rövid áttekintés iskolánk 50 éves évfordulóján – Dr. Sereg József (iskolánk első igazgatója) útmutatásai alapján

Meglepő és egyben ígéretes pillanatok ezek iskolánk történetében: éppen 50 évesek lettünk.
Tortánkra jelképesen felrakjuk a gyertyák garmadáját, ünneplünk, de visszaemlékezünk a régmúlt fontos csomópontjaira.
1961-ig kell visszanyúlnunk.

Az alapvetően mezőgazdasági város peremvidékén több ipari üzem épült. Hiány keletkezett szakmunkás, közép- és felsőfokú szakemberek vonatkozásában. Fokozódott az igény a műszerész jellegű szakmunkások iránt, a gépgyárak megjelenését követően a gépész szakemberek jelentkezését várták.
Az új feladat megoldásához az 1961. évi III. törvény alapján a vállalatokkal, üzemekkel való egyeztetés után a város valamint a megyei tanács közös döntését követően az illetékes minisztérium megadta az engedélyt arra, hogy az akkori Vak Bottyán János Gimnázium (Gyöngyös, Kossuth u. 33.), az 1962-63-as tanévben a 616. sz. mechanikai műszerész szakma képzésére egy szakközépiskolai osztályt indíthasson. Négy év elteltével a tanulók nemcsak érettségivel, hanem szakmunkás bizonyítvánnyal is büszkélkedhettek. 1964-65-ben az elektroműszerész szakma oktatása is megkezdődött.
A Bottyán-kultusz kialakítása Bán Imre (Debreceni Egyetem rektora, református presbiter) nevéhez fűződik. A második világháború után az akkori Koháry Gimnázium nevet elvették, és a gimnáziumnak 1948 után 1-2 évig nem volt neve. 1952-ben Bán Imre emléktáblát készíttetett és kiírták a Vak Bottyán Gimnázium nevet. (1952-1962)
Mikor megjelentek az új képzési formák, az intézmény neve Vak Bottyán János Gimnázium és Szakközépiskola lett. 1962 és 1970 között: Vak Bottyán János Gimnázium és Finommechanikai Műszeripari és Gépészeti Szakközépiskola.
1965-66-ban már 8 szakközépiskolai osztály működött. Az ipari tagozaton 215, a felvásárló tagozaton 78 tanuló tanult.
A gimnázium zsúfolásig megtelt. A szakmai oktatás feltételei korlátozottak voltak, a tanteremhiány egyre nagyobb volt, ezért új szakközépiskolát kellett építeni 16 tanteremmel, műhelyekkel, tornateremmel.
Helyét a ferences kolostor kertjében jelölték ki, közel az autóbusz pályaudvarhoz és a vasúthoz. Új utcát alakítottak ki: ez a mai Than Károly utca.
1967-ben rakták le az alapokat, 1970 őszére a buszpályaudvar felőli “B” szárny is elkészült. A szakközépiskola a gimnázium épületéből átköltözött az új épületbe.
1970-től Vak Bottyán Finommechanikai, Műszeripari és Gépészeti Szakközépiskola lett a neve a gimnáziumról való leválással, majd nevét lerövidítették: Vak Bottyán János Ipari Szakközépiskolára.
1971 őszére elkészült a szakközépiskola “A” szárnya is a tornateremmel. 1975-ben iskolánkhoz egy új 250 fős kollégium épült, melynek hatása az iskolai életre ma is számottevő.
Az 1982-83-as tanévben a demográfiai hullám következtében az eddig 4 osztály helyett már ötöt kellett indítani.
1987-88-ban elkészült a “C” épület, itt számítástechnika oktatása folyik.
1990-91-ben új szak indult: gépgyártástechnológia – számítástechnika.
Az 1994-95-ös tanévtől közgazdasági képzésben indult osztály, mivel a munkaerőpiacon új igények jelentkeztek, így nevünket Vak Bottyán János Műszaki és Közgazdasági Szakközépiskolára módosítottuk.
Iskolánk a felnőttoktatásból is kivette részét. Érettségit adó felnőttoktatás, technikusképzés egészíti ki a nappali tagozatos évfolyamok tevékenységét.
2011-től fenntartónk az Egri Főegyházmegye, nevünk: Vak Bottyán János Katolikus Műszaki és Közgazdasági Középiskola, 2016 szeptember 1-jétől (a törvényi változásoknak megfelelően) Vak Bottyán János Katolikus Műszaki és Közgazdasági Szakgimnázium, Gimnázium és Kollégium.
Az iskolazászlót 1959-ben a Gyöngyösi Helyőrség Parancsnoksága adományozta a szülői munkaközösség hathatós segítségével.